Back to top

Tokaj-Hegyalja

A Tokaji borvidék világörökségi terület, valamint a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Szőlővel betelepített területe 6000 hektár.

A világban természetes édes boros borrégióként ismerik. A termőterületet különlegessé a vulkanikus alapú lösz- és agyagtalaj, valamint a Tisza és a Bodrog folyók mikroklímája teszi, ami így alkalmas arra, hogy a Botrytis cinerea (nemes penész) kialakuljon, és ezt követően elinduljon az aszúsodás a szőlőfürtökben.

A borvidék Magyarország északi határán fekszik, Burgundiával egy földrajzi szélességen, ami ugyan hűvösebb éghajlatot feltételezne, de Tokajban a hasonló borvidékekhez képest szárazabb és melegebb a klíma. A folyók felől érkező meleg és pára, valamint a Zempléni- hegység hűvös szelei alakítják ezt az egyedi mikroklímát.

Tokaj másik egyedisége a talajszerkezetben keresendő. A több millió éves vulkáni kőzetek számos változatával találkozhatunk itt, melyek közül a legjellemzőbb a vöröses színű, vas-hidroxiddal kevert andezit, a fehér riolit, a kvarc, és természetesen a vulkanikus kőzetekre rárakódott löszréteg.  

Hat helyi fajta engedélyezett, az évszázadok óta honos furmint, hárslevelű és sárga muskotály mellett a kövérszőlőből, kabarból és zétából készült borok kaphatják meg a tokaji nevet. A tokaji aszú mellett a borvidék száraz vagy éppen maradék cukorral bíró borai is izgalmasak, hosszan érlelhetőek és nagy potenciált mutatnak, a borok stílusai széles skálán mozognak.

A tradicionális borkészítéstől a modern, innovatív pincészetekig hosszú volt az út, de Tokaj folyamatosan fejlődik, változik, és mi lépést tartunk vele.